Miért épül olyan kevés passzívház Magyarországon?

Ha valaki utánanéz annak, hogy milyen előnyöket kínál egy passzívház a lakóinak, akkor azt gondolhatnánk, hogy attól a pillanattól nem is akar mást, mint egy olyan energiatakarékos házat, ahol nem csak a közüzemi számlákat felejtheti el – részben legalábbis –, de ahol a jobb életminőség, a jobb levegő is garantált.

Sajnos azonban hiába az előnyök, a minősített passzívházak száma csak nem akar növekedni, aminek az okai pontosan nem ismertek.

HÁNY PASSZÍVHÁZ VAN MA MAGYARORSZÁGON?

Erre a kérdésre meglehetősen nehéz válaszolni. Annyi biztos, hogy a minősített – azaz olyan épület, aminek papírja is van róla, hogy megfelel a szigorú energetikai követelményeknek – passzívházak száma a 2016-os adatok alapján mindössze 30.

Ennél természetesen jóval több olyan épület létezhet, ami gyakorlatilag passzívház, csak nem minősített, és bár a pontos adatok nem ismertek, nagyjából 60-ra tehető a számuk.

De maradjunk a harmincnál! Ha belegondolunk abba, hogy Magyarországon ma évente összesen kevesebb mint 10.000 új lakás épül – a 2015-ös adatok kb. 7.500 darabról szólnak –, nem csoda, ha a passzívházak iránti érdeklődés is csökken, és sokan a legolcsóbb megoldást keresik.

A PASSZÍVHÁZAK RÖVID HAZAI TÖRTÉNETE

Az első hazai passzívházakat 2008-tól adták át, és valódi csodának számítottak; szinte minden valamire való, építészettel foglalkozó újság és internetes portál be is számolt róla. Persze, 2008 még kicsit másként festett az építkezések szempontjából, hiszen akkor az új építésű házak száma közelített a 40.000-hez, ami jelentős mértékben megcsappant azóta.

A legjobb évnek a 2014-es tekinthető a passzívházak szempontjából, bár ekkor is 10 alatt maradt a számuk, az utóbbi két év pedig kifejezetten rossznak számít. És hogy miért? Nos, ez egy valóban jogos kérdés! Mert az infrastruktúra rendelkezésre áll, a pozitívumok pedig magukért beszélnek.

GYAKORLOTT TERVEZŐK, EGYRE MINŐSÉGIBB ANYAGOK

Amikor az infrastruktúráról beszélünk, akkor alapvetően két tényezőt értünk alatta: az egyik azoknak az építészeknek a száma, akik már több passzívházat is terveztek, köztük minősítettet is, vagyis nagy gyakorlatra tettek szert az évek során.

Ez egy fontos szempont, mert ezeknek az energiatakarékos épületeknek a tervezése egészen más szemléletet, és sok esetben szakmai ismeretet kíván, mint egy hasonló méretű, de hagyományos ház papírra álmodása. Vagyis a know-how adott ahhoz, hogy mind több passzívházzal találkozzunk az országban.

A másik sarokpont az építkezéshez használt anyagok, illetve azoknak az ára. Igaz, hogy az új, innovatív anyagok mindig drágábbak valamennyivel, de ez a különbség sok esetben elhanyagolható, vagyis tényleg csak elhatározás kérdése lenne, hogy valaki adott esetben a passzívház mellett döntsön.

Ráadásul ezek a modern anyagok nem is szükségesek a passzívházakhoz, hiszen teljesen normál, megszokott anyagokból is megépíthetőek ezek az energiatakarékos épületek. Ami igazán lényeges ugyanis, az a vastagabb hőszigetelés, valamint a jobb nyílászárók.

MÉG MINDIG SOK A TÉVHIT

Annak, hogy a passzívházak kevésbé népszerűek, oka lehet, hogy sokan nem is ismerik ezt a lehetőséget, de nagy szerepet játszhat benne az is, hogy még mindig sok a tévhit velük kapcsolatban.

Az egyik az árat illeti, vagyis túl drágának gondolják az építtetők, így nem számolnak ezzel a lehetőséggel. Pedig akkora különbség nincs egy hagyományos épület és egy passzívház költsége között. Ezt ráadásul egy ügyes tervvel akár még ki is lehet gazdálkodni.

A másik visszatartó erő a passzívházak gépészete, amit sokan hisznek bonyolultnak, olyannak, amivel nem birkóznának meg. A valóság azonban az, hogy semmi nehéz nincs a kezelésében – csakúgy, mint minden más, könnyen megtanulható.

FONTOS LENNE A SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Ahhoz, hogy egyre több passzívház épüljön hazánkban, nagyon nagy szükség lenne szemléletformálásra is. Sajnos, a pazarlás – legyen az élelmiszer vagy az energia – még mindig komoly gondot okoz, annak ellenére, hogy a legtöbben tisztában vannak a következményekkel.

De talán egy kicsivel több odafigyelés, illetve némi ösztönzés – akár anyagi is – jó hatással lehetne erre a területre, hiszen sokan megfeledkeznek róla, hogy mekkora kincs az energia valójában.