PASSZÍVHÁZAK TERVEZÉSE

Minimalizáljuk a veszteségeteket és optimalizáljuk az épület hőnyereségét.

A minimalizált veszteségeket a kiemelkedően jó hőszigetelés, a jó ablakok, a hőhídmentes épületszerkezetek, a légtömörség, a hővisszanyerős kontrollált szellőzés biztosítja, hogy télen a hő ne szökjön el.
Optimalizáljuk az épület hőnyereségét. A megfelelő tájolással jelentős mértékű szoláris energia nyereségünk lehet télen. E hőenergia nyereség – kiegészülve a bentlakók és háztartási gépek által leadott hőenergiával – nagyrészt fedezi egy passzívház fűtését a téli hónapokban. Kiegészítő fűtésre csak a leghidegebb pár hétben van szükség.
A téli nagymértékű szoláris nyereség nyáron az épületet túlfűtené. A nyári túlmelegedés a megfelelően tervezett árnyékolással biztonságosan elkerülhető.

Árnyékolásról itt olvashatsz.

”A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.” Forrás: Wikipédia
A passzívház koncepcióját dr. Wolfgang Feist professzor fejlesztette ki csapatával bő 20 évvel ezelőtt Németországban, Darmstadtban. A definició szerint az épület csak a befújt levegő utófűtésével melegen tartható.

A passzívház hivatalos definíciója kicsit félrevezető lehet. Magyarországon a Németországi éghajlathoz képest szélsőségesebb hidegek is vannak, így nálunk az esetek 95%-ban nem elegendő csak a befújt levegő utánfűtése, hanem egy kis teljesítményű (1,5-2kW) fűtés be kell építeni a Magyarországi passzívházakba.

Természetesen a passzívház koncepciója az egész világon megállja a helyét. Találhatunk is Amerikától kezdve Japánon át világszerte több ezer passzívházat, Európai súlyponttal.

Az éves fűtési és hűtési energiaigénye maximum 15 kWh/m2/év lehet.
Primer energiaigény (fűtés, melegvíz, világítás, egyebek) maximum 120 kWh/m2/év lehet évente.
A légtömörség minimum értéke: 0,6 l/h.

– kellemes, mert egész évben megfelelő és egyenletes hőmérsékletű felületek veszik körül.
– mindig kifogástalan a légkomfortja otthonában.
– hatékony, mert exrém kevés energiával kifűthető.
– egyszerű, mert a passzívház elvből adódóan otthona kevesebb hibaforrást tartalmaz mind kivitelezés, mind fenntartás során.
– bizonyított, mert több mint 3.000.000 m2-nyi passzívházat laknak világszerte.
– egyedi, mert az Ön igényei szerint tervezzük, figyelembe véve lehetőségeit.
– egészséges, mert mindig tiszta levegőben élhet allergének és por nélkül.
– innovatív, mert a passzívház koncepció egy modern építési elv, magas minőségű terméket hoz létre, takarékoskodva erőforrásainkkal, növelve életminőségét.
– a jövőnek épül, mert minimális CO2 kibocsátással védi gyermekei jövőjét.
– minősített, mert kérésére minősíttetjük passzívházát a darmstadti Passivhaus Institutnál.

Passzívházat építeni valamennyi építőanyagból lehet. Nincs tiltás a felhasznált anyagokra vonatkozóan.

Falszerkezet:
Falunk lehet például téglafalazat (kerámia, pórusbeton, mészhomok tégla) hőszigeteléssel kiegészítve (ásványgyapot, kőzetgyapot, polisztirol, cellulóz), akár favázas szerkezetű, melynek a váza van kitöltve hőszigeteléssel.
Mindezeket kombinálhatjuk vakolattal, különböző homlokzati burkoló anyagokkal.

Padlószerkezet:
Passzívház esetén a legcélravezetőbb a lemezalap alatt elhelyezett folytonos hőszigetelés. Ezzel oldható meg, hogy épületünk hőburka, hőszigetelése folytonos legyen.

Tetőszerkezet:
Lehet többek között hagyományos fa ácsszerkezet, előregyártott szeglemezes tetőszerkezet vagy monolit vasbeton szerkezet. Természetesen mindegyiket a megfelelő hőszigetelő réteggel kell kombinálni.

Egészséges a lakóklíma:
– mert az extrém hőszigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete lényegében megegyezik a belső levegő hőmérsékletével
– nem alakul ki huzat
– nincs hideg sugárzás
– a kontrollált szellőzésnek köszönhetően állandóan friss levegő található az épületben
– szabályozott a páratartalom, nem alakul ki penészedés
– alacsonyabb pollenkoncentráció (a bejövő friss levegőben található pollenek 70%-át a szellőztető berendezés kiszűri)

Extra alacsony fűtésköltség: 
– mert egy passzívház extrém hőszigetelt
– az éves fűtési igény kevesebb, mint 15 kWh/m2/év (ez 1,5m3/m2/év gázfogyasztásnak felel meg), ennek igazolása a PHPP energetikai számítással történik (és az ellenőrző mérések is alátámasztják)

Környezetvédelem:
– a minimális energiafelhasználás együtt jár az alacsony CO2 kibocsátással, ezzel Ön is védi saját környezetét

Az építészeti tervezés igen összetett feladat, komplex szemléletmódot igényel. Egy passzívháznál ez hatványozottan jelen van. A passzívház elve egyszerű, de mindenképpen szakértő, alapos tervezést igényel.
A passzívház tervezés szerves része a PHPP számítás, ezzel kell igazolni a passzívház kritériumainak való megfelelést. A PHPP program segítségével nyomon követhető az épület energetikai egyensúlya a különböző alaprajzi variációk, a tömegformálás, a tájolás és különböző épületszerkezeti megoldások függvényében.

Passzívház tervezésénél kiemelkedően fontos elvek:
•    kompakt tömegformálás, felület/térfogat arány minimalizálása
•    extra hőszigetelésű épületburok (fal, nyílászárók, tető, aljzat)
•    a téli szoláris energia hasznosítása
•    nyári hővédelem biztosítása
•    hőhídmentes szerkezetek tervezése
•    légtömörség biztosítása (légtömörség tervezés)
•    aktív, kontrollált épületszellőztetés hővisszanyerővel, földhő hasznosítása

Egy passzívházban a szellőztetés mindig kontrollált módon, hővisszanyerővel ellátott szellőztető berendezéssel történik. A beszívott levegőt többszörösen szűrjük por és allergének ellen. Így folyamatosan biztosított a kiváló levegőminőség a lakásban.
A szellőztetési hőveszteség is a töredékére csökkenthető, mivel az épületből távozó, elhasznált levegőből egy passzívház számára jelentős hőenergiát nyerünk vissza. A passzívházban fellépő összes hőveszteség olyan minimális, hogy annak pótlásához a házban jelenlévő passzív energiaforrásokon kívül csak minimális energia szükséges.
Passzív energiaforrások közül kiemelkedően fontos az ablakokon keresztül beérkező napfény – azaz a szoláris hőnyereség. Ezt egészítik ki a gépek és a bentlakók által leadott hő. Ezek a passzív energiaforrások a hővisszanyeréssel együtt nagy mértékben lefedik egy passzívház teljes fűtési energiaszükségletét. Fűtésszámlánk így töredéke lesz egy hagyományos épületéhez viszonyítva.

Egy passzívház fűtési energiaszükséglete egy hagyományos házéhoz képest akár a tizede is lehet. A jelenlegi lakásállományra vonatkoztatva az éves energiaigény egy négyzetméterre vonatkoztatva 200 kWh. Ez egy passzívház esetén maximum 15kWh/m2/a. Így egyetlen passzívház évente tonnás nagyságrenddel kevesebb széndioxid-kibocsájtást okoz, mint egy hagyományos ház. 2008 elejéig mintegy 14.000 passzívház épült világszerte, egyre több régió támogatja aktívan a passzívház szabvány alkalmazását.

Ezt a minimális fűtési energiai igényt sok féle fűtési rendszerrel ki lehet építeni egy passzívházban. A fűtést az épületben található hőforrások (bentlakók, számítógép, világítás, sütés-főzés, stb.) és megfelelő építészeti tervezés esetén az épület üvegfelületein bejutó szoláris energia nagyrészt fedezi.

Egy passzívház minimálisan fennmaradó fűtési hőszükséglete tetszőleges energiahordozóval és tetszőleges épületgépészeti koncepcióval ellátható. Az eddig megvalósított számos projekt széles spektrumot átölel: gázkazán, hőszivattyú, távhő, kompaktkészülék, fatüzelésű kazán, pelletkazán, elektromos fűtés. Természetesen nagyon fontos a megfelelő rendszer kiválasztása és megtervezése.

A szimulációk és a gyakorlat is azt mutatta, hogy a passzívházak, a kiváló hőszigetelésük következtében csak késleltetve reagálnak a hideg beálltára. Ha egy passzívházban semennyi hő sem kerül leadásra, akkor is több napig tart, míg érezhetően csökken a hőmérséklet. Ilyen nagy hidegek a közép-európai térségben általában felhőtlen égbolttal járnak együtt, magas napenergia-kínálattal. Így az épület ilyen extrém helyzetben sem hűl ki, főleg, hogy az ilyen extrém hideg csak pár napon át szokott tartani.

A PHPP számítás a passzívház tervezés elengedhetetlen része.

Ezt a bonyolult, de igen pontos eredményt adó energetikai számítást kevesen ismerik hazánkban. Több mint 80 számítást végeztünk már megrendelőinknek és tervezőknek egyaránt.

A német Passivhaus Institut (Passzívház Intézet) fejlesztette ki ezt az EN 832 európai energiamérleg eljáráson alapuló, Microsoft Excel alatt futó tervezési segédletet.
A program segítségével az építésztervező viszonylag egyszerűen elvégezheti a szükséges számításokat, tesztelheti a felmerülő alternatívákat. Több mint 200 passzívházban elvégzett mérés igazolta, hogy általános körülmények között a PHPP-ben előzetesen kiszámolt hőszükséglet a későbbi ténylegesen fellépő fogyasztással messzemenően megegyezik.

A minőségbiztosítás egyik eszköze a “Minőségvizsgált passzívház” minősítés elvégeztetése a Passzívház Intézetnél (németül Passivhaus Institut, röviden PHI). A passzívház tervező csomag (PHPP) számítása alapján a Passzívház Intézet fölülvizsgálja az épülettervet. A minősítéshez szükséges még az eredményes légtömörségteszt elvégzése is, a minősítés ezután kerül kiállításra.

A jelenleg érvényben lévő energetikai rendeletnek megfelelő épületeknél kis hőveszteséget jelentenek a hőhidak. Ezeknél az épületeknél is cél a hőhídmentes szerkezetek alkalmazása, azonban egy alacsonyenergiájú vagy passzívháznál ezeket már mindenképpen el kell kerülni, mind a lakókomfort, mind a hőveszteség miatt.
A geometriai és konstruktív eredetű hőhidak hőhídveszteségi együtthatóit többdimenziós hőáramszámító programokkal lehet meghatározni. Így ellenőrizhetőek a szükséges részletek, hogy valóban megfelelnek-e a hőhídmentesség kritériumainak.