Passzívházak fűtése talajszondás hőszivattyús rendszerrel

Egy passzívháznak több ismérve is létezik, az egyik ezek közül, hogy a fűtési igénye nem haladja meg a 15 kWh/m2/éves határértéket. Ez természetesen csak a primer energiahordozókra értendő, azaz egy alacsony energiájú épületben mind a gáz, mind pedig a villamosenergia felhasználása minimális.

A PASSZÍVHÁZAKAT IS LEHET, ÉS KELL IS FŰTENI

A tévhitekkel ellentétben fűtés a passzívházakban is van, sőt, valójában kell is, hogy legyen, hiszen hazánkban télen igen nagy hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatóak, ezért a hidegebb hónapokban a nagy légtömörségű, hőhídmentes épületszerkezet önmagában nem elegendő a kellemes hőmérséklet fenntartásához az épületen belül.

A fűtés többféleképpen is kivitelezhető épületgépészeti szempontból – használható többek között gázkazán, de akár pellet kazánokkal is biztosítható a fűtés, ha valaki a megújuló energia híve. Ha azonban egy valóban zöld házat szeretnénk, akkor a hőszivattyús rendszerek jó megoldást adhatnak.

HŐSZIVATTYÚKKAL MINIMÁLISRA (AKÁR 0-RA) CSÖKKENTHETŐ AZ ENERGIAIGÉNY

A hőszivattyúk segítségével egy olyan rendszer alakítható ki, ahol az elektromos energia felhasználását is a minimálisra lehet csökkenteni. Mindehhez „csak” egy hőszivattyú, és a hőszivattyú által fogyasztott áram előállításához szükséges napelemek kellenek.

Amennyiben egy ilyen rendszert építünk ki, akkor még a hőszivattyú működéséhez szükséges energiát sem kell megvennünk, mivel ezt a napelem rendszer megtermelheti. Amennyiben a napelem rendszert úgy méretezzük, hogy előállítsa a hőszivattyú energia igényét, akkor már nagyon közel vagyunk a nulla energiájú épülethez.

A TALAJSZONDÁS HŐSZIVATTYÚ

A passzívház hűtéséhez és fűtéséhez talajszondás hőszivattyú is használható. És hogy mi is az a talajszondás hőszivattyú? Nem más, mint függőlegesen a földbe helyezett szondák rendszere, amiket bizonyos mélységű furatokba helyeznek el.

Maguk a szondák U-alakúak, és fagyálló folyadékkal töltik meg őket. A gyakorlatban mindez úgy működik, hogy a berendezés a talajból elvonja a hőt, amit azután egy többlépcsős folyamat végén lead a fűtőközegnek.

A talaj felsőbb rétegeiben alapvetően az ott raktározott napenergia található, míg a mélyebb rétegekben már a geotermikus hőenergia dominál, azaz minél mélyebbre helyezzük a szondákat, annál több hőt nyerhetünk ki.

A TALAJSZONDÁS HŐSZIVATTYÚ ELŐNYEI

A talajszondás hőszivattyú egyik nagy előnye, hogy viszonylag kicsi a szonda helyigénye, bár ez a paraméter csak a talajkollektoros rendszerrel történő összehasonlításban értelmezhető.

A további pozitívumok között említhető ezenkívül, hogy meglehetősen magas az a fűtőteljesítmény – COP, azaz Coefficient of Performance –, amit a talajszondás hőszivattyúkkal elérhetünk. De talán még ennél is lényegesebb az a szempont, hogy nem csak fűtésre, de hűtésre egyaránt alkalmas, ezért mind nyáron, mind pedig télen előállítható vele az a kellemes hőmérséklet a lakásban, amire vágyunk.

És még egy további érv a talajszondás hőszivattyú mellett, hogy a kinyerhető hő mennyisége egész évben állandó attól függetlenül, hogy milyen évszakban járunk.

A TALAJSZONDÁS HŐSZIVATTYÚ HÁTRÁNYAI

A talajszondás hőszivattyús rendszereknek hátrányai is vannak, csakúgy, mint minden másnak. Az egyik ezek közül a rendszer kiépítésének ára, ami bizony meglehetősen magasra rúg. Hiszen fúrni kell hozzá, és a szondák telepítése is költséges.

Ha pedig szóba került a fúrás, arról sem feledkezhetünk meg, hogy azt nem minden esetben engedélyezik a hatóságok – például ott, ahol barlangok húzódnak a föld alatt –, így előfordulhat, hogy hiába akarunk talajszondás hőszivattyút, a telek adottságai nem teszik azt lehetővé. Erre tehát már a telek vásárlásánál érdemes gondolni, és ezen szempontok alapján kell kiválasztani a leendő passzívházunk helyszínét.

A hőszivattyús rendszerekkel alacsony hőmérsékletű fűtő vizet lehet gazdaságosan előállítani, így az ideális hőleadó felület ebben az esetben a felület fűtések, azaz a padló-, fal-, és mennyezet fűtés.

Egy talajszondás hőszivattyús rendszerrel tehát minimálisra csökkenthető a fosszilis energiahordozók iránti igény, és egy igazán környezetkímélő fűtési-hűtési rendszer alakítható ki a segítségével.