Oldal kiválasztása

Miből készüljön a ház fala?

A falszerkezetek tartószerkezeti részei

Az építkezés megkezdése előtt rengeteg dolgot kell mérlegelni, többek között azt is, hogy mit használjunk a falszerkezet kivitelezésénél. Mivel milliónyi lehetőség közül választhatunk, nem árt tisztában lenni vele, hogy melyik építőanyagtól mit várhatunk, és milyen esetben optimális a használata.

Nézzük először a téglafalakat!

A hagyományos kerámia tégla: nagy választék, minden igényre.

A hagyományos kerámia tégla az első számú választás az építkezők és a tervezők körében. A miértre nagyon egyszerű a válasz: ez az anyag meglehetősen jó ár/érték aránnyal rendelkezik, vagyis gazdaságosan hozható ki belőle az épület fala, és a hőszigetelési értékeket tekintve is széles a kínálat.

A kerámia tégla előnye egyben a hátránya is, mert a sok gyártó kínálata zavarba ejtő, és nehéz eldönteni, hogy melyik legyen a befutó – ebben mindig szakember tanácsát kell kérni, hisz ő pontosan tudja, hogy az adott igényre melyik gyártó melyik téglája a legmegfelelőbb.

Van hagyományos, vastag falú tégla. Vannak továbbfejlesztett, jól hőszigetelő típusaik és meg kell említeni a legújabb, hőszigeteléssel kombinált változatokat. Mind mást tud, másban jó és óriási különbség van az áruk között.

Tipp: bevált, ismert anyag a tégla! Ha nem tudod, miből legyen a falad, használd a hagyományos, olcsó téglát!

Mészhomok tégla

A mészhomok tégla ismét reneszánszát éli – ez a mész, homok és víz elegyéből álló építőanyag rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Legfőbb tulajdonsága a nagy súlya, melynek következtében nagyon jó akusztikai tulajdonságai vannak, illetve a nyári forróságban pedig kiválóan csillapítja a hőingadozást a házban. Hőszigetelése azonban elhanyagolható.

Nagyszerű akusztikai tulajdonságait akkor tudjuk kihasználni, ha házon belül, vagy azon kívül, pl. az utcán olyan zaj van, amit nem szeretnénk a lakásunkban hallani.

A mészhomoktégla közel olyan nehéz, mint a beton. Ha ebből épül a házunk, nagy tömeget építünk be, mely jótékony hatással van a nyári hőingadozás csillapításában. Ez azt jelenti, hogy nyáron kevésbé fog felmelegedni a házunk, mert nehéz falazatot használunk. Persze ehhez kell az éjszakai átszellőztetés is.

Ne feledjük: a régi parasztházak, pontosabban az építő mestereik ezt már régen tudták. Nagy nehéz falazattal készültek ezek a házak, kellemes hűvös volt bennük nyáron.

Tipp: ha fontos, hogy a külső zajt kinn tartsuk, használj mészhomok téglát! Ha fontos neked, hogy ne legyen nyáron a házadból szauna, használj mészhomok téglát!

Pórusbeton tégla

A mészhomok tégla rokona, de kifejezetten jó hőszigetelésre van tervezve. Homogén, könnyen használható, milliméter pontos tégla ez is, mint a mészhomok tégla.

Tipp: ha minden centimétert ki kell használni és a tartószerkezetnek is hőszigetelni kell, akkor jó választás lehet a pórusbeton tégla.

Polisztirol zsaluelemes technológia

Ahogy a neve is mondja, ez egy kész zsaluzat, mely elemekből áll, és úgy lehet összerakni, mint a Lego-t. Anyaga hőszigetelés, ez adja majd a fal hőszigetelését. Középen vasalni kell és betonnal kitölteni. A polisztirol zsaluelemes technológia egy érdekes és jó koncepció, ami rengeteg előnyt kínál az építtetőknek. Az ilyen anyagból készült szerkezet jó hang- és hőszigetelő, de a belső EPS réteg sokakat zavar.

Passzívházaknál lemezalappal érdemes kombinálni ezt a falazatot.

Monolit vasbeton

Ahol szárnyalhat a fantázia! És a pénz is!

A vasbeton használata hazánkban a 20. század elején kezdődött, és leginkább nagyobb épületek esetén használják – családi házaknál nem jellemző az anyag alkalmazása.

Falban akkor használjuk a vasbetont, ha nagyon erős falazatra van szükségünk. Például amikor az emelet a földszinten túlnyúlik és a födém nem elegendően erős annak megtartására.

A vasbeton szabadon formázható, rendkívül stabil – árvizek és földrengések esetén is megállja a helyét –, ezen kívül időtálló, minőségi építőanyag, de, sajnos, nagyon drága is.

Szinte bármilyen tartószerkezet megvalósítható vasbetonból!

Zsalukő fal

A monolit vasbeton fal kistestvére, olcsóbb változata. Nagy nyomószilárdságú zsalukő falakat a családi házak pincéjénél, nagy terhet hordó falazatoknál, és kerítéseknél láthatunk.

A zsalukő elemek zsaluzatként funkcionálnak, azokat vasalják és betonnal töltik ki. Sokan ódzkodnak tőle, pedig egy nagyon tartós anyagról van szó, és attól sem kell félni, hogy a belőle épített fal túl hideg lesz belül.

Fontos még tudni róla, hogy vakolni kell, és – bár hazánkban ritkák – a földrengések esetén is jól ellenáll a természeti erőknek.

Előre gyártott, paneles falak

Hazánkban nem elterjedt az előre gyártás, pedig számos előnye van.

Például gyorsítja az építkezést.

Gyárban tervek alapján előre legyártott, kész, vagy félkész elemeket hoznak az építkezésre, melyet csak fel kell állítani a kész alapozásra. Bizonyos típusokat még ki kell önteni betonnal a helyszínen, de van olyan is, mely rögtön készen van, csak egymáshoz kell rögzíteni az elemeket.

A kész elemek az elektromos és a gépészeti kiállások helyét is tartalmazzák már. Ez előny, ha a helyszínen nem kérünk módosítást, de hátrány, ha közben meggondoljuk magunkat vagy a helyszínen felépült szerkezet láttán például már máshová helyeznénk valamit. A helyszínen módosításra igen korlátozottak a lehetőségek.

Előregyártásnak köszönhetően a felületek valóban egyenesek, könnyebb a végső felületek kialakítása.

Ezek a paneles falak lehetnek vasbetonból vagy akár fából is.

A vasbeton paneles megoldás esetén félig előre gyártottak a falak, a helyszínen csak a közepében el kell helyezni még a vasalást és ki kell betonozni. Így egy egybefüggő, egységes, nagyon erős szerkezetet kapunk. Hasonlóan a monolit vasbetonhoz. Passzívház esetén lemezalappal kombinálható csak ez a falszerkezet.

Másik lehetőség a tömör fa panel használata. Ezt a helyszínen csak össze kell csavarozni. Akár a födém is lehet ugyanilyen szerkezetű. 2-3 nap alatt a házunk tartószerkezete összeállítható. Ezzel a teljesen természetes építőanyaggal rögtön kész felületet is kapunk benn. Nem kell, de lehet vakolni. Bár szerintem vétek egy gyönyörű fa felületet eltüntetni.

Talán egyetlen hátrányt lehet felhozni mellette és ez az ára. Cserébe egy természetes anyagú és szépségű felületet kapunk.

Szalmabála

A szalmabála, mint falszerkezeti elem, elsőre meglepően hangozhat, és tény az is, hogy itthon kevesen ismerik a fortélyait. Aki most arra gondol, hogy hogyan is lesz a szalmából fal, annak eláruljuk: ezt a környezettudatos, bio alapanyagot leginkább favázas szerkezetek falkitöltő anyagaként használják kisebb házaknál.

A „szalmaházak” sajnos meglehetősen egzotikus építményeknek számítanak hazánkban, pedig akár háromszintes épület is készülhet ebből az anyagból. Mivel egy ilyen ház felhúzásához teljes egészében természetes anyagokat használnak – fa, szalma és agyag –, ezért egyáltalán nem terheli a környezetet, és mind télen, mind nyáron jó hőérzetet biztosít.

Vert vályog

Az ősi, hagyományos vert vályogfallal ma már csak a régi házaknál találkozhatunk, új épületeket nemigen építenek ezzel a módszerrel. Ennek nagyon prózai oka van, ami nem más, mint az, hogy mára a mesterek kihaltak, pedig igény biztosan lenne rájuk manapság is.

Vályogtégla

A vályogfal modern változata a vályogtégla, ami kezd újra divatba jönni. Ez az anyag nagyon jó épületfizikai tulajdonságokkal rendelkezik, az ára is kedvező, és különösen azok körében örvend népszerűségnek, akiknek fontos, hogy a házuk környezetbarát anyagok felhasználásával készüljön el.

Rendkívül jó a pára megkötő képessége, és akusztikailag is kiemelkedő tulajdonságai vannak. A sorozatgyártásnak köszönhetően mára megfizethető lett az ára.

Hogy melyik építőanyag lesz a legmegfelelőbb a tervezett ház számára, azt jó néhány tényező befolyásolhatja – az ártól egészen az igényekig –, de a döntés meghozatala előtt mindig érdemes alaposan tájékozódni az előnyökről, illetve a hátrányokról a meglepetések elkerülése érdekében.