A talajkollektoros hőszivattyús rendszer alkalmazása passzívház fűtésére
Az igazán környezetkímélő fűtési rendszerek közül a talajszondás hőszivattyús rendszerről már esett szó. Mivel azonban ez a rendszer bizonyos esetekben nem telepíthető, illetve túlságosan hosszadalmas az engedélyeztetési folyamata, ezért egy másik módszerről is érdemes szót ejteni, ez pedig a talajkollektoros hőszivattyús fűtés.
NINCS SZÜKSÉG KÜLÖN ENGEDÉLYEKRE
Míg a talajszondás hőszivattyús rendszer telepítése igen hosszadalmas folyamat, addig egy talajkollektoros rendszeré kevésbé bonyolult. Nincs ugyanis szükség úgynevezett bányakapitánysági engedélyre, ami a talajszondás rendszer esetén megkerülhetetlen, illetve a vízjogi engedélyezési eljárás is kihagyható.
Nem kell továbbá felmérni a vízrétegek elhelyezkedését, a rendszert ugyanis nem kell olyan mélyre telepíteni, mint a már említett talajszondákat.
Ha tehát a talajszondás hőszivattyús rendszer kiépítse valamiért nem lehetséges, akkor a talajkollektoros hőszivattyús rendszer jó alternatívája lehet.
HOGYAN MŰKÖDIK A TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER?
A talajkollektoros rendszer a talajszondással ellentétben nem lefelé terjeszkedik, hanem horizontálisan. Egy talajkollektoros „mezőt” úgy kell elképzelni, mint egy körülbelül 1,5-2 méter mélyre telepített, viszonylag nagy kiterjedésű csőrendszert, ami összegyűjti a talajhőt, amit azután továbbít a hőszivattyú felé.
A legtöbb esetben polietilénből készült csőrendszer teljes hossza a több száz métert is elérheti, ami azt jelenti, hogy meglehetősen nagy kiterjedésű terület szükséges a rendszer kiépítéséhez. A csövekben glikol-víz elegyét keringeti a keringetőszivattyú, ami – mármint a glikol-víz keverék – képes a hő felvételére és szállítására is.
Talajkollektorok esetén a talajban tárolt napenergiát gyűjti össze a rendszer, és ezzel történik a fűtés. Viszont nem kell attól tartanunk, hogy ez az energia elfogy, ahogy ugyanis újra beköszönt a napsütéses idő, rögtön megkezdődik a talaj regenerációja, és a következő fűtési szezonban ugyanolyan hatásfokkal működik majd a rendszer.
MEKKORA TERÜLETRE VAN SZÜKSÉG A TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER KIALAKÍTÁSÁHOZ?
Annak a meghatározásához, hogy mekkora területen is kell lefektetni a csöveket, hidraulikai méretezés szükséges, hogy ne jöjjön létre túl nagy nyomásveszteség, ez ugyanis növeli az üzemeltetési költségeket.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a ház alapterületénél minimum másfélszer, de előfordulhat, hogy akár háromszor nagyobb területen kell a talajkollektorokat elhelyezni ahhoz, hogy a rendszer elegendő hőt tudjon kinyerni a fűtéshez. Éppen ezért ezt a módszert leginkább új építésű házak esetén alkalmazzák, hiszen egy szépen kialakított kertet nem szívesen tesznek tönkre a tulajdonosok.
A TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚ ELŐNYEI
A talajkollektoros hőszivattyús rendszer legnagyobb előnye a talajszondással szemben az ár, azaz a telepítés alacsonyabb költségei. Mivel nincs szükség fúrásra, ezért a kivitelezés sem kerül olyan sokba. Ráadásul a sok esetben hosszadalmas engedélyeztetési eljárás is megkerülhető, azaz sokkal gyorsabban elkészülhet a rendszer.
A talajkollektoros hőszivattyús rendszer a talajszondáshoz hasonlóan szintén használható passzív hűtésre, ami az aktív és a passzívházak esetén is tovább növeli az amúgy is kiváló lakókomfortot.
A TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER HÁTRÁNYAI
A talajkollektoros hőszivattyús rendszer legnagyobb hátránya mindenképpen a hatalmas területigény. Ha nem elég nagy a kert, még az is előfordulhat, hogy egy hatékony rendszer ki sem alakítható, ugyanis nem lehetne annyi hőt kinyerni, mint amennyire szükség lenne.
Egy ilyen rendszerrel továbbá csak kis hőfoklépcsős fűtési rendszer alakítható ki, igaz, ebben hasonlít a talajszondás rendszerre.
A rendszer rendelkezik még egy lényeges hátránnyal, ez pedig a hőveszteség – minél hosszabb a vezetékek rendszere, annál több hő veszik el útközben –, illetve egy bizonyos teljesítményingadozás is megfigyelhető, ahogy a külső hőmérséklet változik.
Mindezek ellenére a talajkollektoros hőszivattyús rendszer igen gazdaságosan üzemeltethető – négyzetméterenként akár 30 Watt energia is kinyerhető a rendszer segítségével –, ráadásul ez a módszer környezetkímélő, ugyanis megújuló energiáról van szó.