Vályog, a természetes építőanyag

A természetes építőanyagok reneszánszát éljük. Ennek a trendnek több oka is van, hiszen nem csak az a fontos, hogy ezek az anyagok gyakran olcsóbbak mint az elmúlt évtizedekben modernnek tartott szintetikus társaik, hanem kellemesebb és egészségesebb klímát is teremtenek a házban. Nem elhanyagolható szempont, hogy az építkezés és a működtetés kisebb ökológiai lábnyomot ígér, és az üzemeltetés költségei is kedvezőek lehetnek (feltéve, ha alkalmazzuk a megfelelő technológiákat).

Ismerjünk meg most egy természetes falazóanyagot, amely újra egyre népszerűbb a piacon, és vegyük végig, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az alkalmazása!

VÁLYOG, AMIVEL A NAGYSZÜLEINK ÉPÍTKEZTEK

Amikor a vályog kerül szóba, akkor sokan gondolják azt, hogy ennek az anyagnak az ideje már lejárt. Hiszen ott a modern tégla, miért vesződne bárki ezzel az idejétmúlt építőanyaggal? Ráadásul a vályoghoz a szegénység érzete társul, talán azért, mert leginkább tanyákon és falvakban találhatóak még ma is vályogból készült épületek.

Pedig a vályognak millió olyan előnye van, amivel ha az emberek tisztában lennének, akkor talán nem építkeznének mással. A vályog ugyanis egyáltalán nem szennyezi a környezetet, és az egészségre sem ártalmas semmilyen módon, hiszen 100%-ban természetes anyagról van szó.

VÁLYOG NAPJAINKIG

A XVIII.-XIX. században rendkívül népszerű vályogot az elmúlt évtizedek során kizárólag a régi építésű parasztházak, pajták és egyéb épületek felújításához, átépítéséhez használták. Sajnos a falvak elnéptelenedésével nagyon sok csodálatos, öreg parasztházat ezzel együtt sorsára hagytak, így azok elmállottak, elpusztultak számos kiállt évtized után, akár évek alatt. Napjainkban ezek az épületek egyre népszerűbbek, sok fiatal család választja lakó vagy éppen nyaralóhelyéül az elődeink által épített harmonikus és kellemes épületeket.

Az elmúlt évtizedekben a vályogvetés új fellendülésnek indult. Aki nem talált magának a kiválasztott helyeken megfelelő parasztházat vagy nem volt kedve a felújítással, átépítéssel bajlódni, az egyedi tervek alapján új vályogház építésébe fogott. A modern szerkezeti elképzelések, teret nyitottak azon igények megvalósulásának, amelyek több fényt, nagyobb ablakokat, tágasabb belső tereket akartak látni az otthonukban. Egyre több új tervezésű vályogház épül, egyre több építész tervezőiroda szakosodik kifejezetten arra, hogy a megvalósítás során hogyan lehet ennek a nagyszerű és természetes agyagnak az előnyös tulajdonságait kihasználni.

MIÉRT A VÁLYOG? MERT TERMÉSZETES ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ.

Mivel a vályog csak természetes összetevőket tartalmaz, ezért a végeredmény, azaz a vályogtégla, és az ebből épített ház is teljes mértékben „öko” lesz. A vályogtégla készítéséhez kétféle anyagra lesz szükségünk: az egyik a vályogos talaj, ám ez kiváltható az agyag és homok meghatározott arányú keverékével, a másik alkotórész pedig valamilyen nehezen lebomló növényi rost, mint például a szalmatörek.

És hogy mi lesz a végeredmény? Egy olyan építőanyag, ami nem allergén, ami jó levegőt garantál az épületen belül, ami remek hőtároló, és ráadásul még a környezetet sem terheli, hiszen újrahasznosítható – akár újabb vályogtégla készíthető belőle, ha pedig visszakerül a környezetbe, akkor nem szennyezi azt.

A vályog további előnye még, hogy az előállítása is környezetbarát, ráadásul elég gazdaságos is, ezért nagyszerű anyag akár passzívházakhoz, akár aktívházakhoz, akár ökoházakhoz.

MIRE HASZNÁLHATÓ A VÁLYOG EGY ÉPÍTKEZÉSNÉL?

A vályognak az az egyik legjobb tulajdonsága, hogy többféle módon is használható egy építkezés során: lehet belőle falazat (vályogtégla), de alkalmas vakolatnak is illetve festéknek is.

Falazat esetén általában nem önmagában kerül beépítésre, hanem égetett téglával kombinálva még a földszintes épületeknél is, illetve értelemszerűen a többszintes házak esetén is szükség van valamilyen megerősítésre. Vályogtéglából gyakorlatilag mindenféle falat felhúzhatunk, legyen az tartófal vagy térelválasztó fal, de a belső terekben is jó használható ez a sokoldalú építőanyag.

Mint azt említettük, a vályogtéglát a passzívházak esetén sem kell mellőzni, hiszen rétegkombinációkkal, illetve egyéb kiegészítő megoldásokkal már megfelel a szigorú előírásoknak, amiket ezekkel az épületekkel szemben támaszt a szabvány.

A vályog ezenkívül vakolóanyagként is használható. A vályogvakolat befejező vakolat is lehet, amikor csupán néhány milliméteres vastagságban kerül kézzel felhordásra az anyag, amit általában festékpigmentekkel színeznek a megfelelő dekor elérése érdekében.

VERT VÁLYOG ÉS VÁLYOG TÉGLA

A vályog nem más, mint föld, víz és szalma keveréke. A vályogfal szerkezetét tekintve lehet vert (villával felrakott fal) és vályogtéglából készült. Az eredményt tekintve nincs nagy különbség, az első esetben utólag faragják a falat a kiválasztott szélességre, míg az utóbbi esetben a téglák egyen mérete eleve megadja azt. A fal felrakása után jön a vakolás (tapasztással, nádazással) és a meszelés.

A vályogfal (sárfalnak is szokták hívni) előnyei közé tartozik, hogy rendkívül jó hő- és hangszigetelő, nagy a hőtehetetlensége, emiatt nyáron hűvös, télen könnyen fűthető. Természetesen szellőzik és az optimálishoz közelít a természetes páratartalom a falakon belül. A vályog, mint alapanyag olcsó és tartós, későbbi javításai szintén nem igényelnek nagy befektetést vagy speciális elvárásokat.

Hátrányaként említhetjük, hogy a vályogfal ideális vastagsága 60 és 80 cm között változik, emiatt az épület légiessége iránti igényt nem feltétlenül tudja kiszolgálni. Ugyanakkor rendkívül rugalmas falazó anyag, amely alkalmas organikus térrendezésű házak megalkotásához is. Ennek elemei a nem egyenes, hullámzó, meghajoló falak, a falban kialakított bútorok (polc, heverő, a falon végigfutó pad stb.), a kedvesen és otthonosan bohém barlang- vagy közkeletű jelzővel élve hobbit-lakások jellemzői, a Gaudi stílusára emlékeztető, szinte élő külső és belső jegyek.

VÁLYOG NAPJAINKBAN – 2017

Mára sokat változott az épületeinkkel szemben támasztott elvárásunk, számos új előírásnak kell megfelelnünk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudna a vályog lépést tartani az új kihívásokkal. Ma már ahogy megvesszük a hagyományos kerámia téglát raklapon teherautóval kiszállítva, ugyanúgy rendelhetünk vályog téglát is. A mai korszerű hőszigetelési elvárásoknak persze ez nem felel meg, de nem is elvárásunk általában a téglával szemben a hőszigetelés.

A vályogból készül téglafal hőszigetelésére természetes alapanyagú hőszigeteléseket használhatunk. Számos megoldás áll rendelkezésünkre. Ezek a hőszigetelések fából, cellulózból, kenderből, akár nádból is készülhetnek. Ha vakoljuk az épületünket, kívülről ugyanúgy nézhet ki a házunk, mint a bármely másik épület.

Egyetlen hátránya egy ilyen vályog téglából készült, természetes anyaggal hőszigetelt falnak, hogy drágább, mint a műanyag társai.

Lakni azonban teljesen más. Természetes alapanyagok, formaldehid mentes környezet, egészségesebb élet. Ez utóbbit nem hiszem, hogy lehet forintokban mérni.

FA ALKALMAZÁSA A HÁZBAN

Egy másik teljes mértékben megújuló és természetes anyag, amit egy épület kivitelezése során használhatunk, az a fa. A fát a vályoggal ellentétben soha nem felejtettük el, a fa jelen van a mindennapjainkban – a bútorainkban, a burkolatokban, éppen azért a használata nem olyan meglepő vagy különleges, mint a vályogé.

A fa tartószerkezetnek és burkolatnak egyaránt alkalmas. Ahhoz azonban, hogy az épület valóban „öko” és toxinoktól mentes legyen, a felületkezelő és „ragasztó” anyagoknak is teljesen természetesnek kell lenniük, hiszen csak így érhető el a kívánt eredmény. Ellenkező esetben hiába használunk fát, a nem jól megválasztott felületkezelők még akár az egészségre is károsak lehetnek.

Akár fát, akár vályogot használunk a ház kivitelezése során, arra mindig figyeljünk oda, hogy a többi anyagot is körültekintően válasszuk meg, azaz lehetőség szerint mind a hőszigetelést, mind az egyéb munkálatokat természetes eredetű alapanyagokkal végezzük el, hogy érvényesüljön a szinergia.