Oldal kiválasztása

Nehéz vagy könnyű szerkezetű legyen a házad?

Ez a bejegyzés neked szól, ha nem szeretnél nyáron megsülni az új házadban!

A könnyűszerkezetes házak nagyon csábítóak sokak számára, hiszen gyorsabban felépíthetőek, és az áruk is kedvezőbbnek tűnik elsőre, mint a hagyományos technológiával készülő lakásoké, azaz a nehéz szerkezeteseké. A kérdés már csak az, hogy bármennyire remek is ez az építési mód, és bármilyen kiváló házakat is lehet így felhúzni, Magyarországon vajon érdemes-e belevágni egy ilyen projektbe. A rövid válasz: attól függ. Elárulom, hogy miért.

Egy könnyűszerkezetes ház túl könnyű

Azt minden kétség nélkül kijelenthetjük, hogy a könnyűszerkezetes építési mód mára már teljesen kiforrott, és a nehéz szerkezetekkel egyenértékű épületek készíthetőek ezzel a technológiával is. Egyetlen, de annál fontosabb probléma merül fel csupán a könnyűszerkezettel kapcsolatban, amit nem is titkol, a nevéből azonnal ki is találhatunk, ez a tulajdonság pedig nem más, mint a „könnyű”. No nem a szél viszi el egy nagyobb viharban, hanem a nap erejével lehet gondja.

A könnyűszerkezet nem nekünk találták ki

A könnyűszerkezetes épületeket alapvetően nem a mi éghajlatunkra fejlesztették ki. Az őshazájuknak számító országokban (vagyis északon, a skandináv területeken, vagy épp Németországban), ahol kitalálták őket, teljesen más éghajlati adottságokkal kell megküzdjön az épület, mint nálunk. Nyáron nálunk nem ritka a 35-36 fokos hőmérséklet is, mely várhatóan csak fokozódni fog hazánkban is. Ilyen nagy melegben pedig egyszerűen ezek az épületek túlzottan felmelegedhetnek, és csak az aktív hűtés segíthetne ezen. De van megoldás: nagy hőtároló tömeg vagy megfelelő alapanyag használata.

Elődeink is nehéz szerkezeteket használtak

Mielőtt valaki elcsábulna, és a könnyűszerkezetes építkezést választaná, érdemes elgondolkodnia azon, hogy hazánkban miért a nehéz szerkezet honosult meg, és elődeink miért nagyon nehéz, nagy tömegű falazatokat használtak a Kárpát-medencében. A hagyományok ugyanis nem véletlenül alakulnak ki – az elődök tapasztalataira épülnek, amit nem szabad elfelejtenünk. A nehéz szerkezet használatának legfőbb oka a meleg nyarak, amikor is olyan épületre van szükség, ami viszonylag nehezen melegszik fel a nyári nagy melegben.

A nehéz szerkezet lassabban melegszik fel

Itt érdemes a hőtároló tömeg fogalmával megismerkedni. A nagy hőtároló tömeg csökkenti az épület hőingadozását azáltal, hogy a nagy tömege által sok hőt tud tárolni, majd leadni azt. Ez azt jelenti, hogy nyáron például a segítségével benn még kellemes hűvöset is tarthatunk, míg kinn tombol a forróság. Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy a nyáron, napközben felmelegedett nagy hőtároló tömegünket persze le is kell hűteni, hogy a következő nap is meg tudja tenni áldásos hatását. Ezt az éjszakai átszellőztetéssel megoldhatjuk. Éjszaka a hűvös levegő szépen lehűti a házunkat és másnap reggel kezdődhet elölről a folyamat. Hasznos gondolatokat olvashatsz ITT és ITT hűtés témában.

Nagy hőtároló tömegű anyagok

Éppen ezért nálunk a mediterrán országokban is elterjedt, nehezebb építőanyagok használata a javasolt. Szerkezetek esetén a monolit vasbeton, a nehéz falazatok, a nagyobb súlyú mészhomok téglák, valamint a vályogfalak ajánlottak. Egy anyag felmelegedését két dolog határozza meg. Az egyik az anyag tömege, a másik pedig a fajhője. Pontosabban ennek szorzata a lényeg. Ebből az is következik, hogy amikor a nehéz szerkezetet könnyű és kis fajhőjű anyagra cseréljük, akkor egy olyan házat kapunk, ami a nyári kánikulában sokkal könnyebben felmelegszik.

Nagy fajhőjű anyagok

A legjobb a nehéz szerkezetek használata, de ha mégis a könnyűszerkezetű épületekben kell gondolkozni, akkor mindenképp nagy fajhőjű anyagokat kell használunk. Ilyen például a cellulóz és fa alapanyagú hőszigetelés. Könnyű hőszigeteléseket (polisztirol, üveggyapot és kőzetgyapot) ebben az esetben el kell felejteni. Valamennyi szerkezet fából, a hőszigeteléseket farostból és cellulózból kell készíteni.

Fázisváltó anyagok a hőingadozás csökkentésére

A teljesség kedvéért meg kell itt említenünk, hogy léteznek ma már olyan különleges anyagok, melyek speciális anyag összetételük okán nagyon nagy mértékben tudják a fenn leírt hőingadozást csökkenteni. Ezek a fázisváltó anyagok, melyekről hamarosan bővebben is írunk.

A lényeg

A lényeg az, hogy hazánkban nem véletlenül terjedt el a nehéz szerkezet, és a nagy tömegű falak, ezek ugyanis azt a célt szolgálják, hogy nyáron is viszonylag kellemes hőmérsékletet biztosítsanak az épületekben. Ha tehát valaki egy könnyűszerkezetes házon gondolkodik, akkor ne felejtse el, hogy Magyarország éghajlati viszonyai nem igazán kedveznek ennek a technológiának. Ha mindenképp könnyűszerkezetes ház kell, akkor csakis fából és cellulózból szabad építeni. Az olcsóbb, polisztirol, üveggyapot és kőzetgyapot hőszigetelésű házak hazánkban nem igazán praktikusak, mert bár lehet őket klimatizálni, de az jelentősen megdobja a fenntartási költségeket, miközben csak csekély mértékben javít a helyzeten.