Öko és bio építőanyagok, életciklus-elemzés

Az építkezéseknél használt anyagok mindegyikének van egy bizonyos életciklusa, ami a gyártásától, illetve a kitermelésétől egészen a megsemmisítésig tart. Amikor elemezzük egy építőanyag életciklusát, akkor tulajdonképpen ehhez a folyamathoz szükséges energia felhasználást nézzük meg, valamint, hogy milyen hatásokat fejt ki a környezetre.

Milyen tényezőket vizsgálunk az életciklus-elemzés során?

Maradjunk az építkezéseknél, és vegyünk a példánkhoz egy sokak által használt anyagot, az égetett agyag téglát.

Az agyag tégla előállításának első lépése az agyag kitermelése, amihez az emberi munka mellett különféle gépeket használnak, csakúgy, mint a szállítás során. Ekkor azonnal számolhatunk széndioxid-kibocsátással, még akkor is, ha a kitermelés helye és a gyár közel esnek egymáshoz.

Ez egyébként egy igen fontos szempont, vagyis, hogy a kitermelés helyszíne minél közelebb legyen a gyárhoz, hiszen így kisebb lesz a környezetkárosítás, illetve a kisebb távolság miatt a szállításhoz is kevesebb energia kell.

Amikor az agyag megérkezik a gyártás helyszínére, és megkezdődik a termelés, ahhoz is energia szükséges, méghozzá nem is kevés egy égetett tégla esetén. A csomagolás – illetve a csomagolóanyagok, azaz a raklap és a fólia legyártása – ugyancsak rengeteg energiát emészt fel. Nem csak a gyártásuk, de el is kell őket szállítani a felhasználás helyszínére.

A kész égetett téglánk azután elkerül az építkezés helyszínére – előbb nyilván egy kereskedésbe –, ami további energiát emészt fel. A távolság itt is lényeges tényező, mind a gyár-kereskedő, mind pedig a kereskedő-felhasználó viszonylatában, hiszen a széndioxid az üvegházhatású gázok közé tartozik, ezért törekedni kell a minél kisebb kibocsátásra.

Ha a tégla megtette a magáét, azaz energia befektetés révén házfal lett belőle, és kiszolgálta az idejét, jöhet a bontás, majd a sitt elszállítása és a hulladékkezelés. Ezekhez a műveletekhez szintén energia szükséges, ami egyben széndioxid-kibocsátást is jelent.

Ebből is látható, hogy a folyamat nagyon összetett, és gyakran olyan energiaigények is felmerülnek, amikre elsőre nem is gondolunk.

Fontos vizsgálnunk azt is, hogy a teljes folyamat során milyen környezet károsítás megy végbe.

A bio és öko építőanyagok életciklusa

Ha valaki igazán környezettudatosan él, akkor számára az öko és bio építőanyagok jelentik a legjobb megoldást.

Elődeink annak idején – bár lássuk be, hogy akkoriban leginkább szükségből – úgy építkeztek, hogy a helyszínhez közel, a falu határában termelték ki a vályogtégla előállításához szükséges alapanyagokat, és emberi, állati erővel szállították el a felhasználás helyszínére.

Szerencsés esetben az építés helyszínén is volt megfelelő anyag az építéshez.

Majd elkészítették a vályogtéglákat, ugyancsak emberi erővel, a kiszárításához pedig a nap energiáját használták fel. Ami azt is jelenti, hogy szinte a teljes folyamat széndioxid kibocsátás nélkül ment végbe, és a környezet károsítása is minimálisra volt tehető.

A legszebb azonban az az öko és bio építőanyagokban, hogy az életciklusuk végén nem volt szükség hulladékkezelésre. Újabb téglákat lehetett készíteni az elbontott anyagokból, ha pedig nem, akkor a természet elvégezte a dolgát.

A fa esetén szintén hasonlóan működött a rendszer, vagyis a közeli erdőben kézi erővel vágták ki a fát, majd állati erővel elszállították az építkezés helyszínére, és végül újra felhasználták, vagy egyszerűen eltüzelték.

A ma használt bio és öko építőanyagok életciklusának elemzése

Ma már csak kevesen vágnak bele a hagyományos módon történő építkezésekbe, de még így is sokat tehetünk azért, hogy környezettudatosan építkezzünk.

A vályogtégla (amiról bővebben itt is olvashatsz) ilyen szempontból rendkívül jó választás, hiszen a gyártása során a kiégetés hiányában sokkal kisebb energiamennyiség kerül felhasználásra, mint például az égetett tégla esetén. Ugyanakkor a szállításhoz muszáj valamilyen járművet használni, hiszen a gyártás és az építkezés helyszíne távolabb esnek egymástól.

A részletes életciklus-elemzés azonban sokkal összetettebb, mint a fenti példák. Rengeteg tényezőt kell ugyanis figyelembe venni a számítások során. Hiába volt olcsóbb régen egy épület felhúzása, ha több energia kellett a használatához.