FÁZISVÁLTÓ ANYAGOK AZ ÉPÍTÉSZETBEN
- 2017. július 1.
Az építészet sokkal izgalmasabb annál, mint ahogy sokan gondolják. Rengeteg új és izgalmas anyag és technológia létezik ugyanis, olyanok, amikről a legtöbben nem is hallottak soha. Ilyenek az úgynevezett fázisváltó anyagok is – azok az anyagok, amik alkalmasak a hő felvételére úgy, hogy közben a saját hőmérsékletük nem változik.
AMIT A FÁZISVÁLTÓ ANYAGOKRÓL TUDNI KELL
A fázisváltó anyagok igen érdekes fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, olyanokkal, amiknek köszönhetően a passzívházaknál is érdemes használni őket.
Definíciójuk szerint – és némileg leegyszerűsítve – a fázisváltó anyagok az olyan, hő tárolására alkalmas anyagok, amik oly módon vesznek fel vagy adnak le energiát, hogy közben nem változik meg a hőmérsékletük.
A legismertebb fázisváltó anyag talán a víz, ami háromféle halmazállapotban is előfordul a természetben: úgy, mint jég, víz (folyadék állapotban) vagy vízgőz. Ahhoz, hogy a víz felsorolt halmazállapotai között végbemenjen a fázisváltás, igen nagy mennyiségű energiára van szükség, és éppen ezt lehet kihasználni az építészetben is.
Számos fázisváltó anyag létezik azonban a vízen kívül is, és közülük azokat tudjuk jól alkalmazni az épületeknél, amelyek esetében körülbelül 25 fok körül zajlik le a fázisváltás.
MILYEN ESETEKBEN HASZNÁLHATÓAK A FÁZISVÁLTÓ ANYAGOK AZ ÉPÜLETEKNÉL?
A fázisváltó anyagok leginkább a nyári meleg csökkentésére használhatóak egy passzívházban, de akár egy hagyományos épületben is. De remek szolgálatot tehetnek abban az esetben is, ha több vendég érkezik hozzánk, és ezért emelkedni kezd a hőmérséklet a lakásban, vagy a főzés miatt történik ugyanez.
Az utóbbi esetben a szellőztetést, és az így bekövetkező energiapazarlást lehet elkerülni, míg nyáron a nagy hőingadozást tudjuk csökkenteni a fázisváltó anyagok alkalmazásával.
És hogy mit jelent ez konkrétan? Vegyünk egy 22 fokos lakást, ami a kinti kánikula hatására felmelegedésnek indul. Ekkor a 23 fokra beállított anyag, amint eléri ezt a hőmérsékletet a lakás hőfoka, úgy veszi fel a hőenergiát, hogy közben nem változik a hőmérséklete.
Igaz, hogy az anyag nem rendelkezik végtelen kapacitással, ezért a hőmérséklete idővel 23 fok fölé emelkedik, ha odakint továbbra is melegebb van, de még így is több fokkal alacsonyabb lehet a napi legmagasabb hőmérséklet a házban.
MILYEN FÁZISVÁLTÓ ANYAGOKAT HASZNÁLHATUNK A HÁZBAN?
Már Magyarországon is elérhetőek azok a fázisváltó anyagok, amik remek szolgálatot tesznek egy energiatakarékosabb ház kialakításáért. Alapvetően két csoportot érdemes kiemelni közülük, ezek a vakolatok, valamint létezik egy speciális üveg is, a GlassX, ahol az üvegrétegek közé kerül a fázisváltó anyag.
A FÁZISVÁLTÓ VAKOLATOK
A fázisváltó vakolatok esetében egy eredetileg szilárd anyag alakul a hő hatására folyadékká, ez a folyamat pedig, ami nagyon hasonlít a jég olvadásához, hőt von el a környezettől, így biztosít egyenletes, kellemes hőmérsékletet a lakásban. Az eredeti halmazállapot visszaállításához elég egy alapos éjszakai szellőztetés, és másnap ismét „bevetésre készen” áll az anyag.
A vakolatot egyszerűen a falakra és a plafonra kell felvinni, és alkalmazásával gyakorlatilag szükségtelenné válhat a klímaberendezés használata, vagyis nincs fúrás-faragás, és az áramszámla sem növekszik a forró, nyári napokon.
A fázisváltó vakolatok legnagyobb hátránya az áruk, ugyanis míg egy hagyományos vakolat kb. 700 Ft egy négyzetméterre vetítve, addig a fázisváltó vakolat 30.000 Ft négyzetméterenként, ami rendkívül nagy különbség. Konkrétabban ez egy 12 m2-es (3×4 méteres), 2,7 m belmagasságú szoba esetén már 1,5 millió forintos kiadást jelent, amit alaposan meg kell gondolni.
A GLASSX ÜVEG
A GlassX szintén egy izgalmas termék a fázisváltó anyagok felhasználása terén.
Az építészet sokkal izgalmasabb annál, mint ahogy sokan gondolják. Rengeteg új és izgalmas anyag és technológia létezik ugyanis, olyanok, amikről a legtöbben nem is hallottak soha. Ilyenek az úgynevezett fázisváltó anyagok is – azok az anyagok, amik alkalmasak a hő felvételére úgy, hogy közben a saját hőmérsékletük nem változik.
AMIT A FÁZISVÁLTÓ ANYAGOKRÓL TUDNI KELL
A fázisváltó anyagok igen érdekes fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, olyanokkal, amiknek köszönhetően a passzívházaknál is érdemes használni őket.
Definíciójuk szerint – és némileg leegyszerűsítve – a fázisváltó anyagok az olyan, hő tárolására alkalmas anyagok, amik oly módon vesznek fel vagy adnak le energiát, hogy közben nem változik meg a hőmérsékletük.
A legismertebb fázisváltó anyag talán a víz, ami háromféle halmazállapotban is előfordul a természetben: úgy, mint jég, folyadék vagy vízgőz. Ahhoz, hogy a víz felsorolt halmazállapotai között végbemenjen a fázisváltás, igen nagy mennyiségű energiára van szükség, és éppen ezt lehet kihasználni az építészetben is.
Számos fázisváltó anyag létezik azonban a vízen kívül is, és közülük azokat tudjuk jól alkalmazni az épületeknél, amelyek esetében körülbelül 25 fok körül zajlik le a fázisváltás.
MILYEN ESETEKBEN HASZNÁLHATÓAK A FÁZISVÁLTÓ ANYAGOK AZ ÉPÜLETEKNÉL?
A fázisváltó anyagok leginkább a nyári meleg csökkentésére használhatóak egy passzívházban, de akár egy hagyományos épületben is. De remek szolgálatot tehetnek abban az esetben is, ha több vendég érkezik hozzánk, és ezért emelkedni kezd a hőmérséklet a lakásban, vagy a főzés miatt történik ugyanez.
Az utóbbi esetben a szellőztetést, és az így bekövetkező energiapazarlást lehet elkerülni, míg nyáron a nagy hőingadozást tudjuk csökkenteni a fázisváltó anyagok alkalmazásával.
És hogy mit jelent ez konkrétan? Vegyünk egy 22 fokos lakást, ami a kinti kánikula hatására felmelegedésnek indul. Ekkor a 23 fokra beállított anyag, amint eléri ezt a hőmérsékletet a lakás hőfoka, úgy veszi fel a hőenergiát, hogy közben nem változik a hőmérséklete.
Igaz, hogy az anyag nem rendelkezik végtelen kapacitással, ezért a hőmérséklete idővel 23 fok fölé emelkedik, ha odakint továbbra is melegebb van, de még így is több fokkal alacsonyabb lehet a napi legmagasabb hőmérséklet a házban.
MILYEN FÁZISVÁLTÓ ANYAGOKAT HASZNÁLHATUNK A HÁZBAN?
Már Magyarországon is elérhetőek azok a fázisváltó anyagok, amik remek szolgálatot tesznek egy energiatakarékosabb ház kialakításáért. Alapvetően két csoportot érdemes kiemelni közülük, ezek a vakolatok, valamint létezik egy speciális üveg is, a GlassX, ahol az üvegrétegek közé kerül a fázisváltó anyag.
A FÁZISVÁLTÓ VAKOLATOK
A fázisváltó vakolatok esetében egy eredetileg szilárd anyag alakul a hő hatására folyadékká, ez a folyamat pedig, ami nagyon hasonlít a jég olvadásához, hőt von el a környezettől, így biztosít egyenletes, kellemes hőmérsékletet a lakásban. Az eredeti halmazállapot visszaállításához elég egy alapos éjszakai szellőztetés, és másnap ismét „bevetésre készen” áll az anyag.
A vakolatot egyszerűen a falakra és a plafonra kell felvinni, és alkalmazásával gyakorlatilag szükségtelenné válhat a klímaberendezés használata, vagyis nincs fúrás-faragás, és az áramszámla sem növekszik a forró, nyári napokon.
A fázisváltó vakolatok legnagyobb hátránya az áruk, ugyanis míg egy hagyományos vakolat kb. 700 Ft egy négyzetméterre vetítve, addig a fázisváltó vakolat 30.000 Ft négyzetméterenként, ami rendkívül nagy különbség. Konkrétabban ez egy 12 m2-es (3×4 méteres), 2,7 m belmagasságú szoba esetén már 1,5 millió forintos kiadást jelent, amit alaposan meg kell gondolni.
A GLASSX ÜVEG
A GlassX szintén egy izgalmas termék a fázisváltó anyagok felhasználása terén.
Tulajdonképpen egy olyan háromrétegű, modern üvegszerkezetről van szó, amit egy további, negyedik réteggel egészítettek ki, a fázisváltó anyag pedig a 3. és 4. réteg közé kerül. Így olyan nyílászárókat kapunk, amik egyrészt jó hőszigetelők, de attól sem kell tartani, hogy nem látunk át rajtuk, hiszen az anyag áttetsző, vagyis átengedi a fényt – olyan, mint egy homokfúvott üveg.
A GlassX, hasonlóan a fázisváltó vakolatokhoz, szintén meglehetősen drága, ami egyelőre nagyban gátolja a hazai elterjedését is.