A levegős hőszivattyús rendszer

Az energiatakarékos házak, passzívházak, aktív házak fűtése többféle módon is megoldható – ezek közül a talajszondás és a talajkollektoros megoldásokról már adtunk egy kis áttekintést. A horizontálisan vagy a vertikálisan elhelyezett szondák azonban nem számítanak elterjedtnek még annak ellenére sem, hogy a technológia már hosszú ideje létezik.

Sokkal gyakoribb az úgynevezett levegős hőszivattyús rendszerek alkalmazása, amikor is egy, a klímákhoz hasonló kültéri egység nyeri a levegőből a hőt.

A LEVEGŐS HŐSZIVATTYÚ MŰKÖDÉSI ELVE

A levegős hőszivattyúk valami egészen kivételes dologra képesek, méghozzá arra, hogy akár -10 Celsius-fokos levegőből is képesek hőt kinyerni. Márpedig az ilyen alacsony hőmérséklet Magyarországon sem ritka, bár igaz, hogy az utóbbi néhány évben nem igazán mutatta meg a tél a zordabb arcát.

Amennyire hihetetlennek tűnik első olvasatra, hogy még a leghidegebb téli napon is nyerhető ki hő a levegőből, annyira egyszerű a működési elv magyarázata.

A talajszondás és a talajkollektoros rendszerekhez hasonlóan a levegős hőszivattyúk is fagyálló folyadékot keringetnek. Ez a folyadék veszi fel a levegőből a hőt úgy, hogy közben a környezetében található levegőt lehűti. Amennyiben hűtésre is használjuk a rendszert, a folyamat fordított.

A LEVEGŐS HŐSZIVATTYÚ RÉSZEI

A levegős hőszivattyús rendszerek két fő elemből épülnek fel. Egy kültéri és egy beltéri egységből, melyek között a hőenergiát a fagyálló hűtőközeg hordozza. Fűtés esetén a kültéri egységnél felmelegszik a fűtőközeg (a levegő pedig lehűl a kültéri egységnél), majd ezt a hőt a beltéri egység adja le a fűtés részére (melegvíz keletkezik a felületfűtésben). A folyamat fenntartásához természetesen szükség van egy kompresszorra is, ez adja a rendszer elektromos áram fogyasztását.

A rendszernek részét képezi még a hő leadó csőrendszer, amivel a tényeges fűtés történik. Ez mindig felületfűtés, azaz padló, fal vagy mennyezetfűtés, mivel ezek tudnak az alacsony hőmérsékletű fűtővízzel nagy felületen kellő mennyiségű hőt átadni.

MENNYIRE HATÉKONY EGY LEVEGŐS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER?

A levegős hőszivattyús rendszer hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. Természetesen léteznek mintaszámítások, de mivel az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan ezen a szélességi fokon, ezért az ilyen számítások csak részben alkalmasak az összehasonlításra.

A számításokhoz azt veszik alapul, hogy egy bizonyos hőfok előfordulása milyen gyakori egy fűtési időszakban, és ez alapján próbálnak kalkulációkat készíteni. A levegős hőszivattyús rendszerek esetén az SPF mutató 3,5, ami annyit jelent, hogy kb. 3,5-szer több energiát ad le a rendszer, mint amennyit felvesz a működéséhez. Ugyanez a mutató a szondás rendszerek esetén 4,5 is lehet, vagyis sokkal jobb hatásfokra képesek, mint a levegős hőszivattyúk.

Az SPF mutatót (Seasonal Performance Factor – szezonális teljesítmény tényező) úgy kapjuk meg, hogy a fűtési szezonban a rendszer által leadott energiát elosztjuk a felvett energia mennyiségével. Ez a hányados sokkal használhatóbb, mint a COP, ami csak egy adott pillanatra vonatkozik, nem pedig a teljes szezonra.

A LEVEGŐS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER ELŐNYEI

A levegős hőszivattyús rendszer legnagyobb előnye, hogy a beszerelése közel sem jár annyi munkálattal, mint a szondás rendszereké. Nem kell ásni sem lefelé, sem a kertet nem kell feltúrni ahhoz, hogy a rendszert üzembe helyezzük.

Ebből az is következik, hogy egy ilyen rendszer jóval olcsóbb is, mint a szondás versenytársai, vagyis ha csak az egyszeri befektetést nézzük, akkor mindenképpen remek megoldásnak tekinthető. A levegős hőszivattyús rendszer nem csak az ára miatt lehet vonzó, hanem amiatt is, hogy a telepítése is viszonylag gyors.

A LEVEGŐS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER HÁTRÁNYAI

Bár a levegős hőszivattyúk olcsóbbak, mint a szondás rendszerek, de a hatásfokuk nem éri el a szondás hőszivattyúkét. Ezért lehet, hogy kevesebbe kerül a telepítésük, de a hatásfokuk alacsonyabb volta miatt egy ilyen rendszerrel némileg drágább lesz a fűtés egy adott szezonban, mint egy talajszondás rendszerrel.

A másik negatívum a berendezéssel kapcsolatban a zajszint, bár itt egy konkrét szintről nem beszélhetünk, hiszen minden berendezés más és más, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy hová is telepítjük a levegős hőszivattyút, mert a hangja zavaró lehet.

Az esetek döntő részében egy talajszondás rendszer többlet beruházási költsége egy levegős rendszerhez képest csak hosszú évek alatt térül meg.

A fentieket figyelembe véve egy levegős hőszivattyús rendszer jó megoldást jelenthet azok számára, akiknek fontos a környezetük védelme, és jó ár-érték arányú, hűtésre is alkalmas rendszert szeretnének kiépíteni.